Zariol egy barna hajú, zöld szemű, fehér bőrű, 175 centis, 60 kilós, 123 éves elda íjász 44 FP-vel.

Egyszerű utazó ruha

Kalandvágyó karakterem útja Tündehonból a Kard királyságba vezetett hajó úton. Néhány hónap kalandozás után tovább hajóztam a Napkirályságba hűséges lovam, Olombo, társaságban. Nadukban kötöttem ki, majd a környező erdőségek felé vettem az utamat. Egy erdei úton két érdekes emberrel találkoztam, Goroggal a varázslóval és Ridickkel az agresszív és igénytelen harcossal. Beszédbe elegyedtem velük és meggyőztek, hogy tartsak velük Orcoba, ami akár utolsó utam is lehetett volna Ridick átka miatt ám ez csak később derült ki.
Orcoban rögtön felkerestünk egy Hione templomot. Gondoltam magamba, hogy rokon lelkek, ugyan ahhoz az istennőhöz imádkozunk. Az imádság után viszont rögtön hívattak egy papot, ahol is kiderült, hogy Ridicket halálos átok sújtja. Pánikba estem és a templom kertjében kerestem nyugalmat, ahol Susy az álnok papnövendék elkábított és visszavitettet a halálos veszélybe. Később kiderült, hogy ránk nem jelent fenyegetést az átok, amíg Ridick felett át nem veszi az irányítást egy lidérc, ez kissé megnyugtatott, de továbbra is ódzkodva tartózkodom társaságában. A papok szerint csak egy isteni csoda segíthet rajta, a legjobb dolog, amit halandók tehetnek az, hogy megölik, így lelke megmenekülne. Ez utóbbi jó lesz észbe tartani szükség esetére ...
Mivel mind a hárman fogytán voltunk a pénznek munka után néztünk, ahol egy törvénytelenül lakó hatalmas családot kellett kilakoltatnunk. Verőlegények segítségével sikeresen vettük az akadályt, bár majdnem belelőttem az egyikbe kisegítőbe egy nyílvesszőt. Többet kell gyakorolnom, hogy ilyen még egyszer ne forduljon elő ...