Az íjak mindig használójuk erejéhez, kar méretéhez készülnek, azaz minél erősebb a használó, az íját is annál nehezebb kihúzni, és minél hosszabb karú, annál nagyobb az íj kihúzótávolsága. Persze egy erősebb íj messzebbre is visz és nagyobbat is sebez. Természetesen egy íjat csak annyira lehet kihasználni, amennyit az bír. Azaz hiába van nekünk 6-os erőnk azaz +3 sebzésmódosítónk, nem tudjuk kihasználni, ha az íj, amit használunk egy gyenge 3-as erejű embernek készült. Mert hiába is húznánk tovább, csak eltörne. Persze fordítva is igaz, hogy ha gyengék vagyunk, nem tudjuk kihasználni az erős íjban lévő pluasz sebzést. Továbbá, ha a karunk hosszabb, vagy rövidebb, mint amihez az íjat méretezték, szintén hátrányba kerülünk. Rövidebb kar esetén nem tudjuk kihúzni rendesen, azaz csökken a lőtáv és a sebzés. Hosszabb kar esetén egész egyszerűen nem lesz kényelmes az íj használata, ezért csökken a célzásra használható kockák száma. Az sem mindegy, hogy nagyobb méretű gyalogos íjjal nem tudunk lóról nyilazni az íj mérete miatt. A lovas íjászathoz speciálisan erre a célra készített asszimetrikus nagyméretű íjak vagy kisméretű gyalogos íjak kellenek. Az íj kis mérete megtévesztő, mert a kisméretű, de bonyolultabb építésű íj felveszi a versenyt a nagyobb, de egyszerűbb építésű íjakkal szemben. Az íjak formája is sokat számít, a két leggyakoribb forma az egyenes és a visszahajló forma. Az utóbbi a fejlettebb.
A nyílvesszők hosszúsága az íj kihúzó-távolságához van igazítva, ami pedig a tulajdonos karjához. Azaz nem használhatunk rövidebb vesszőket, vagy ha igen, akkor az nem lesz túl hatékony, a lőtáv és a sebzés bánja. A túl hosszú vesszők használata sem szerencsés, mert a vessző repülése nem lesz olyan pontos, mint azt várnánk, ezért számolhatunk mínusz kockával a célzásnál. A nyílvesszőknek van még egy sajátosságuk, a vastagságuk. Erős íjakhoz vastagabb vesszők kellenek, míg a gyengébbekhez vékonyabb kell. Bár a gyengébb íj is kilövi a vastagabb vesszőt, a plusz súly miatt érezhetően csökken a lőtáv, de a sebzés nem, hisz a nagyobb súly kompenzálja a lassabb sebességet. Az erős íj is kilövi a vékonyabb vesszőt, de a vessző szinte biztos, hogy el fog törni, a túlterhelés miatt. Így nem lehet újra felhasználni.
A nyílhegy a sebzésért felel. Elmondható, hogy a fa és a csonthegyek is elégségesek egy állat elejtéséhez, de a fémpáncélokon nem képesek átmenni. A kőhegyek bár átjuthatnak, menthetetlenül el is törnek. A fémhegyek, különösen a vashegyek már kellő erősségűek, és egy kis élezés után újra felhasználhatóak. Léteznek páncéltörő hegyek is. Ezek sokkal nehezebbek az átlagos hegyeknél, de cserében csökkentik a vértek SFÉ-jét 1-gyel. Ám az ilyen hegyek felezik az íj lőtávját minden kategóriában.
Láthatjuk, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű vesszőt és íjat találni magunknak, hisz ha csak felkapunk egy íjat meg pár vesszőt, nem biztos, hogy jól járunk.
Az íjak is rengeteget fejlődtek, mint minden fegyver. Bár mostanság a legfejlettebb lőfegyverek már a nyílpuskák és a különleges törpe robbanással működő, egyenlőre inkább önveszélyes lőfegyverek. Mégis az íjat szinte minden faj úgy tekinti, mint a távolsági fegyverek megbízható eszközét. Ám a legkorszerűbb íjak elkészítése, amiket már vagy ezer éve is használunk, igen bonyolult, nagy szaktudást igényelnek. Nem is hinné az egyszeri harcos, mennyi idő és fáradság kell akár a legegyszerűbb jó íj elkészítéséhez is. Legtöbben azt gondolják, hogy kimegy az íjkészítő az erdőbe, vág egy ágat, majd azt meghajlítva ráköt egy madzagot, és kész. Talán a vadak így készítik az íjaikat, bár nem valószínű. Íjnak való alapanyagot nem könnyű találni, amit aztán hónapokig kell különböző módszerekkel előkészíteni. Valaki a folyóban pihenteti, más lapokat hasít belőle, amiket egymáshoz tapaszt, sok módszer és tradíció létezik. A lényeg, hogy minél gyorsabban és egyenletesebben adja át az erőt a nyílvesszőnek. Tehát ha gyorsabban egyenesedik ki az íj, akkor a vessző is erősebben csapódik az áldozatba. Minden fajtából lehet könnyű és közepes kategóriájú íjakat készíteni, de a jobb építésűek adnak némi plusz sebzést és lőtávot. Nehéz kategóriájú íjak nem léteznek, mert egy olyan íjat senki sem lenne képes felajzani, ami sebzésben felvenné a versenyt egy pallossal. Nem mindenki tud minden kategóriát használni, lásd erő.
A lenti táblázat az egyenes formájú íjak lőtáv és sebzés növekedését mutatják be az íj építése miatti erő bónusz nélkül. Persze aki jóval erősebb, de primitívebb íjat használ, az így is előnyben van. Ne feledjük, hogy ha kevesebb az erőnk 3-nál, a sebzéseink is csökkennek, lásd erő, és csak a könnyű fajtákat használhatjuk.
A nyílvesszők hosszúsága az íj kihúzó-távolságához van igazítva, ami pedig a tulajdonos karjához. Azaz nem használhatunk rövidebb vesszőket, vagy ha igen, akkor az nem lesz túl hatékony, a lőtáv és a sebzés bánja. A túl hosszú vesszők használata sem szerencsés, mert a vessző repülése nem lesz olyan pontos, mint azt várnánk, ezért számolhatunk mínusz kockával a célzásnál. A nyílvesszőknek van még egy sajátosságuk, a vastagságuk. Erős íjakhoz vastagabb vesszők kellenek, míg a gyengébbekhez vékonyabb kell. Bár a gyengébb íj is kilövi a vastagabb vesszőt, a plusz súly miatt érezhetően csökken a lőtáv, de a sebzés nem, hisz a nagyobb súly kompenzálja a lassabb sebességet. Az erős íj is kilövi a vékonyabb vesszőt, de a vessző szinte biztos, hogy el fog törni, a túlterhelés miatt. Így nem lehet újra felhasználni.
A nyílhegy a sebzésért felel. Elmondható, hogy a fa és a csonthegyek is elégségesek egy állat elejtéséhez, de a fémpáncélokon nem képesek átmenni. A kőhegyek bár átjuthatnak, menthetetlenül el is törnek. A fémhegyek, különösen a vashegyek már kellő erősségűek, és egy kis élezés után újra felhasználhatóak. Léteznek páncéltörő hegyek is. Ezek sokkal nehezebbek az átlagos hegyeknél, de cserében csökkentik a vértek SFÉ-jét 1-gyel. Ám az ilyen hegyek felezik az íj lőtávját minden kategóriában.
Láthatjuk, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű vesszőt és íjat találni magunknak, hisz ha csak felkapunk egy íjat meg pár vesszőt, nem biztos, hogy jól járunk.
Az íjak is rengeteget fejlődtek, mint minden fegyver. Bár mostanság a legfejlettebb lőfegyverek már a nyílpuskák és a különleges törpe robbanással működő, egyenlőre inkább önveszélyes lőfegyverek. Mégis az íjat szinte minden faj úgy tekinti, mint a távolsági fegyverek megbízható eszközét. Ám a legkorszerűbb íjak elkészítése, amiket már vagy ezer éve is használunk, igen bonyolult, nagy szaktudást igényelnek. Nem is hinné az egyszeri harcos, mennyi idő és fáradság kell akár a legegyszerűbb jó íj elkészítéséhez is. Legtöbben azt gondolják, hogy kimegy az íjkészítő az erdőbe, vág egy ágat, majd azt meghajlítva ráköt egy madzagot, és kész. Talán a vadak így készítik az íjaikat, bár nem valószínű. Íjnak való alapanyagot nem könnyű találni, amit aztán hónapokig kell különböző módszerekkel előkészíteni. Valaki a folyóban pihenteti, más lapokat hasít belőle, amiket egymáshoz tapaszt, sok módszer és tradíció létezik. A lényeg, hogy minél gyorsabban és egyenletesebben adja át az erőt a nyílvesszőnek. Tehát ha gyorsabban egyenesedik ki az íj, akkor a vessző is erősebben csapódik az áldozatba. Minden fajtából lehet könnyű és közepes kategóriájú íjakat készíteni, de a jobb építésűek adnak némi plusz sebzést és lőtávot. Nehéz kategóriájú íjak nem léteznek, mert egy olyan íjat senki sem lenne képes felajzani, ami sebzésben felvenné a versenyt egy pallossal. Nem mindenki tud minden kategóriát használni, lásd erő.
A lenti táblázat az egyenes formájú íjak lőtáv és sebzés növekedését mutatják be az íj építése miatti erő bónusz nélkül. Persze aki jóval erősebb, de primitívebb íjat használ, az így is előnyben van. Ne feledjük, hogy ha kevesebb az erőnk 3-nál, a sebzéseink is csökkennek, lásd erő, és csak a könnyű fajtákat használhatjuk.
Szerkezeti felépítésük szerint az íjak a következők lehetnek
Az alábbi táblázat megmutatja, hogy mennyi plusz jár az erősebb íjak miatt minden erő bonusz után:
*Az eredeti ár 1/4 minden bónusz után azaz +2-őt sebző íj már másfélszer, a +4-et sebző pedig kétszer annyiba kerül, mint egy átlagos íj.
A visszahajló forma használata bármely típussal alkalmazható, ez annyit tesz, hogy az íj eggyel erősebb kategóriába tartozik. Bár a felhúzása is nehezebb lesz, hisz az íj már eleve jobban feszül felhúzás előtt, mint egyenes társai, de ez még nem igényel számszerűsíthető erőkülönbözetet. Tehát a visszahajló forma önmagában is mérhető pluszt ad, azzal, hogy az íjat egy erőkategóriával feljebb helyezi. A lovas íjászathoz is tökéletes, mivel így egy visszahajló íjnak kisebb méret és súly kell az adott erő kifejtéséhez, mint az egyenes íjnak. Persze a kengyelben így is fel kell állni. (Mire jó a kengyel? A nyeregről kétfelé lelógó talap, amelyen a lovas föllép, azaz a nyeregbe kél és fennülve lábait, mintegy zsámolyon nyugtatja.) Azonban visszahajló íjakat leginkább csak nomádoknál lehet találni, így az áruk is igen változó.
Bot íjak: Egyszerű alkalmas faágból készülnek, megmunkálásuk és formájuk különböző lehet. De mivel a legkönnyebben elkészíthető így a legolcsóbb is. Nagyon népszerű mindenhol.
Támasztott íjak: A bot íjat bőrrel, inakkal megerősítve kapjuk.
Rétegelt íjak: Vékony falemezek összetapasztásával készítik. Egy ilyen íj elkészítéséhez komoly tudásra van már szükség. Jóval dinamikusabb és lágyabb, mint az előző típusok, de ennek ára van.
Összetett íjak: Ezek már különböző anyagok, technikák felhasználásával készülő íjak. Leggyakrabban fából, csontból, bőrből és inakból készül, de előfordul más összetétel is. Több nomád törzs is ezt a fajtát részesíti előnyben, náluk sokszor családi örökség részét is képezik, vagy hadizsákmányként jutnak hozzá. A legjobb íj, amit ember csak készíteni tud.
Tünde íjak: A nomádok után a tündék íjai a következnek. Különleges és ismeretlen anyagokat használnak. Valójában egy ismeretlen alapanyagú összetett íjról van szó. Elkészítése roppant türelmet és hozzáértést igényel. Még a tündék is csak akkor jutnak hozzá, ha ezt kiérdemlik. Másnak esélye sincs ilyesmit szerezni.
Fegyverboltokban általában nem találunk a rétegelt építésűnél jobb íjat. Továbbá 3-as, 4-es és 5-ös erőhöz valókat szoktak tartani raktáron. Ha ennél erősebbet, vagy gyengébbet akarunk, rendelni kell, vagy máshol megpróbálni. Egy hadsereg fegyverraktárában akad összetett íj is, ha szerencsénk van akár 6-os vagy nagy szerencsével 7-es erejű is. De nomád törzseknek is lehetnek különlegesen jó íjaik. Továbbá melákok és nagytermetűek szintén nehezen találnak kézre álló íjat.
Példa:
Zelg, az íjász karakter végre megérkezik a nagyvárosba, ahol reményei szerint vehet magának egy új íjat. Zelgnek 5-ös ereje van, és nem melák vagy törpe, így általában szokott neki több megfelelő íj is lenni. Betérve a boltba Zelg egy hosszú rétegelt íjat választ, bár jól megnézi, hisz nem lesz olcsó mulatság. A bolt dísze egy hasonló mestermunka, de Zelg tudja, erre nem lenne most pénze. Lássuk mik egy átlagos 5-ös erőhöz méretezett hosszú rétegelt íj tulajdonságai: közeli lőtáv: 5-40m, közepes lőtáv: 41-100m, távoli lőtáv: 101-160m, súly: 2kg, ár: 12 arany. Ez komoly összeg. De még így is olcsóbb, mint a mestermunka, ami ennek a többszöröse is lehet. Zelgnek azonban nincs ennyi pénze. 12 arany nagyon sok. Ő maximum 10 aranyat tud rászánni. Ez nem gond. Kap egy 4-es erőre méretezett íjat, aminek az ára 10 arany, bár így csak +1 sebzést tud belőle kihozni, de ez is jobb, mint a semmi. Ennek az íjnak az értékei: közeli lőtáv: 5-35m, közepes lőtáv: 36-90m, távoli lőtáv: 91-140m, súly: 1,75kg, ár: 10 arany.