Hajózás
Ha hajózunk, azért bizony fizetni kell, bár sokkal kényelmesebb és gyorsabb, mint a szárazföldi utazás. Az utazás árában általában az élelem is benne van, bár igaz, hogy a legtöbbször ez hal lesz. Hajózhatunk folyókon lefelé, vagy tengereken is. A tengeri hajózás jóval drágább, hisz sokkal komolyabb hajók kellenek hozzá.100 Km folyón: 5 réz.
100 Km tengeren: 1 ezüst.
A folyón az utazás sebessége a folyam sebességétől függ, a vitorlával és evezőkkel rá lehet segíteni, ha sietnénk. A tengeren is lehet evezni, bár ilyesmit inkább csak rövidtávon szoktak. Tengeren vitorlával közlekednek, a szél szeszélyére bízva a hajót. A tengerjáró hajók a vitorlák felületének növelésével képesek a sebességüket is növelni. Ezért minden típusnak megvan a maga sebessége.
Átlagos folyami hajó sebesség: 4-15 Km/óra
Átlagos tengeri hajó sebesség: 20-50 Km/óra
A tengerjáróknak a legtöbbször maguknak kell megvédeni a hajót a kalózoktól. Sok alvilági figura képezte magát ki profi tengeri ördöggé. A legveszélyesebb helyek jelenleg a Kard és a Map királyság közti régió. Bár a császári flotta megkezdte a fontosabb útvonalak biztosítását őrhajókkal, ám mindig akadnak balszerencsés hajók. A Nap Királyság déli része egyenesen hajózhatatlan lett, mióta a lázadók maradéka is csatlakozott a fosztogatókhoz. Délebbre pedig orkok, sötét tündék és vérivó bérencek zaklatják a tisztességes hajós népeket, összekötve a járőrözést a kalózkodás örömeivel. Persze, ha kellő méretű flotta védi valaki útját, sokkal biztonságosabb lesz a járás a délvidéken is.
Szárazföldi út
A szárazföld sokkal izgalmasabb terep, mint a víz. Úton-útfélen izgalmas és érdekes dolgokra lehet bukkanni. Bár sok hely veszélyes, mégis kifizetődő lehet egy látogatás arrafelé is. A földi kalózok megfelelői az útonállók, rablók. Mivel nagy területek választják el a lakott településeket, ezért ellenőrzésük igen nehézkes. Persze vannak régiók, amik eléggé biztonságosnak mondhatók, de nagy általánosságban még a birodalom területein is számíthatunk rablókra.Ha esetleg elhagynánk a civilizációt, csak magunkra számíthatunk. Vad nomádok, orkok és egyebek várják könnyű áldozataikat a senki földjén. Mithrill ma civilizáltnak mondott területei eltörpülnek a vad ismeretlen vidékek mellett. Réges-régi civilizációk romjain ma csak erdő vagy fű burjánzik, elfeledett kincseket rejtve. Sokan indulnak útnak megszerezni e kincseket, vagy királyok döntenek a határok megváltoztatásáról. Bár sokszor bevert fejjel kullognak vissza, mégis akad, akinek sikerül véghezvinni egy-egy merész vállalkozást. Civilizált vidékeken számíthatunk némi kiadásra is. A hidak építése nagyon sokba kerül, ezért a legtöbb helyen, hídvámot kell fizetnünk a helyi hatalmasságnak. Egynémely városban is szednek kapupénzt az őrök a bejutásért. Ha szekérrel haladnánk, az árut is át szokták vizsgálni, egy két holmi ilyenkor könnyen el is tűnik. Városokban állandó veszélyt jelentenek a tolvajok, kik a pénzünkre pályáznak várva a kedvező alkalmat. Ha lovaink is vannak, azokról is gondoskodnunk kell. A vadonban ez nem probléma, naponta kétszer-háromszor meg kell itatni őket egy pataknál, az ételről gondoskodnak maguknak legeléssel. Ám a városban istállóban kell tartani őket, hisz nagy értéket képviselnek. Élelmet sem találnak ekkor maguknak, így abrakot is kell nekik venni. Minden este le kell tisztítani a szőrüket, ami hosszas babra munka.