Nyersmágia elve
A nyersmágia nehézségét általában több különböző dolog határozza meg: a varázslat kezdetének távolsága a varázslótól, kiterjedése (formája), szintje (erőssége), időtartama (meddig létezik a varázslat), intelligenciája, rejtettsége. A varázslat varázspontba kerül: minden nehézség (sikerkövetelmény) után egy pontba. A nyers varázslat elmondásának ideje a varázslat végső nehézségével arányos. Plusz az esetleges különleges formák megalkotásának ideje. Egy gigantikus varázslatot akár évekig is szövögetni kell.A varázslat kezdete a varázslótól vagy ÉTÉ-jének határától (a varázslat hatótáva, távolba hatás)
Csak arra tudunk varázsolni, amit a varázslás elmondásának végéig látunk vagy 5-ös ÉTÉ-től érzékelünk.Ez alól létezik pár kivétel:
- Telepatikus üzenetküldés, lásd ott.
- Térmágia, lásd ott.
A varázslatunk kezdetéhez meg kell adnunk valamit (ez lesz a viszonyítási pont), amin kifejtheti hatását, vagy várakozhat rajta. Ez bármi lehet, amit képesek vagyunk az ÉTÉ és a fenti táblázat szerint elérni: egy fa, egy hajó vagy egy ember keze, akár a saját kezünk. Miután létrejön a varázslat, az hatóideje lejártáig ahhoz a valamihez van kötve, amit kijelöltünk neki. Ha a valami elmozdul, a varázslat vele mozog, hisz rajta van.
Példák:
Magunk elé 2 méterre a földre varázsolunk egy lángszőnyeget. A lángszőnyeg ezután nem fog onnan elmozdulni, hisz a föld sem megy arrébb. Ám bárki beleeshet.
Egy orkot beborítunk egy belülről égető tűzaurával 10 körre. A nyomorultnak esélye sincs a túlélésre, hisz bárhová futhat, a tűzaura őrajta jött létre, mintha egy zsákot húztak volna rá, amit aztán meggyújtottak.
A nyers varázslatok vagy a kijelölt pontban jönnek létre, vagy – ha energia varázslatok (de csak akkor, pl. tűz, villám, stb.) – a varázsló ÉTÉ-jének hatósugarán belül akárhol, és innen akár 1 másodperc alatt, vagy a hatóidőn belül bármikor kerülnek a kijelölt pontba. Az utóbbinak tipikus alkalmazása a nem intelligens kötött varázslatok lövedékekként való útra küldése, mondjuk a varázsló előtt fél méterről. Ha nyersmágiából varázsolunk, mindig választhatjuk, hogy a varázslat a célponton jöjjön létre. Kötött varázslatokat használóknak viszont jól jön, ha nem kell még az intelligenciával nehezített varázslatokkal bajlódniuk. Bár az ilyen lövedékek elől ki lehet térni, ha észreveszik azt. A kitérés nehézsége változó. De lehetőségünk van intelligens alapú sebző energiavarázslat szabadon engedésére is. Pl. egy intelligens tűzgömb a hatóideje alatt akár magától vadászhat is ellenfeleinkre, vagy gondolati úton irányíthatjuk is azt kedvünkre.
Varázslat hatóideje
Alapból minden nyers varázslat 1-2 körig tart. A varázslatokat lehet időzíteni is. Ez azt jelenti, hogy a varázslat elmondása után várakozik egy megszabott ideig, vagy ha intelligens, akkor a megszabott kritériumig, aztán aktiválja magát. Azonban ennek az aktivációnak a varázslat hatóidején belül kell lennie. Például, ha a varázslatunk 1 órás, dönthetünk úgy, hogy elmondása után 10 percig ne történjen semmi, majd amikor már remélhetőleg biztonságos távolságba értünk, a fennmaradó 50 percben fejtse ki a hatását. A még nem aktiválódott varázslatot is lehet érzékelni ÉTÉ-vel. Hisz ott van, csak várakozik.Különbség van nem támadó (felruházó, védő, idéző, egyéb) és támadó varázslatok között. A támadó varázslatok egyből a célpontot támadják, például nekicsapódnak, rajta jönnek létre, vagy a célpont azonnal belesik a varázslat területébe, stb. Ha egy varázslat egy területen valakiknek védő, másvalakiknek támadó jelleget ölt, akkor támadó jellegű lesz. Kérdéses esetekben döntsön a mesélő. A gyógyítás, regeneráció is támadó, mivel élőholtakon ez sebzésnek minősül.
E táblázat (támadó része) használatos az idő árkánumához is, hogy megállapítsuk az időutazás nagyságát a jelenhez képest.
Erősség
A varázslat szintje megmutatja, hogy mekkora a varázslat erőssége, pl. sebzése. Idéző varázslatoknál ez mutatja meg, hogy milyen szintű lény válaszol a hívásra.Mágia rejtése
Ha a varázsló el szeretné rejteni varázslatát, akkor egy 1-es erősségű rejtés további +1 nehézséget ad a varázslathoz. A varázsló olyan erősen rejti a varázslatát, ahogy neki tetszik. A rejtett varázslatokat sokkal nehezebb felfedni, lásd mágia érzékelése.
Varázslat intelligenciája
Ha a varázslatnak nincs intelligenciája, nem képes önállóan cselekedni. Ez az esetek többségében nem gond. Ám előfordul, hogy szükség van rá. Pl. értelmes dolgok teremtése e nélkül nem lenne lehetséges. Főleg a rúnamágiában használják a varázslók. Ám olyan védővarázslat, ami figyel a varázslóra és környezetére, már elképzelhetetlen bizonyos IQ nélkül. Minden +2 IQ +1 nehézséget jelent. Ez azt jelenti, hogy a varázslat IQ-ja 2*annyi, amennyi plusz nehézséget erre fordítunk. Egy átlagos emberi IQ 3-4. A varázslatnak 2-es IQ-tól akár gondolati, akár szóbeli parancsot lehet adni.Formák (kiterjedés, irányok)
A varázslat kiterjedése alapértelmezetten gömb alakú, ezt nevezzük teljes formának. Ez azt jelenti, hogy a mágia a kezdőponttól gömb alakban terjed szét a kiterjedéséig. Azonban léteznek csonka formák is. Ezek használatával csökken a területet, amelyet a mágia lefed. Ez bármilyen forma lehet, amit a varázsló csak elképzel. Álljanak itt a leggyakrabban használtak: kúp, henger, szőnyeg, aura, fegyver alak, stb. Az így létrehozott forma bárhogy elhelyezkedhet. A táblázatban az átmérő szerepel.A csonka formák használata időigényesebb, mint a teljes formáé, mivel azok bonyolultabbak. Ez azt jelenti, hogy ezeket használva hosszabb ideig tart a varázslat elmondása. Általánosságában elmondható, hogy minél bonyolultabb a forma, annál több időbe kerül, ez azt jelenti, hogy harci szituációban csökken a varázshasználó kezdeményező értéke. Íme, mindez táblázatban a leggyakoribb formák esetén:
*Az aura természetesen lehet egy héj, ami körbefonja a testet (ekkor a varázslat egy kisebb és egy nagyobb aura közti rétegben fejti ki hatását), vagy egy test alakú forma is, amelyet kitölt a varázslat. A formák száma végtelen.
A formák előnye, hogy mindegyiknek iránya van. A fentebb tárgyalt viszonyítási pont, ami a varázslat kezdete, itt is fontos. Ehhez a ponthoz kell megadni egyes formák esetén, hogy a forma merre mutasson. A viszonyítási pont elmozdulása esetén a mutató is elmozdul. Azonban egy területen a teljes hatás kifejtéséhez a varázslatoknak szükség van egy környi időre.
Példa:
Készítünk egy olyan kúp formájú varázslatot, aminek a jobb mutató ujjunk hegye a kezdete, és az ujjunk egyúttal a forma irányát is mutatja.
Ekképp óvatosan mozgathatjuk is ezt az újunkat, a varázslat követni fogja azt.
Vannak varázslatok, amik csak akkor működnek, ha a célpont teljesen benne van a varázslat kiterjesztésében, azaz a varázslat beborítja azt. Például egy térkapunak elég nagynak kell lennie, hogy átférhessenek rajta. Egy teleportálás csak akkor sikeres, ha beborítja a célpontot, stb. De vannak olyan esetek is, amik akkor is kifejtik hatásukat, ha az alany bármely testrésze belelóg a varázslatba. Például, ha valaki betéved egy aktív sebző varázslat hatóterületére, akkor bizony 1 környi sebzést akkor is kap, ha kitáncol onnan. Vitás esetekben pedig döntsön a mesélő!
A területre ható varázslatok mindig a varázslat kezdeti pontjából kiindulva töltik ki a meghatározott formát, 1 másodperc alatt.
Az elemi varázslatok kiterjedéséből kiesnek azok a zónák, amik természetes védelmet nyújtanak ellenük, de a szellemi varázslatoknak anyagi dolgok nem állnak ellen.
Példa:
Ha valaki beugrik egy ládába egy olyan tűzgömb elől, aminek a kezdeti kiindulópontja a ládán kívül van, de a láda beleesik a tűzgömb kiterjedésébe, akkor védve lesz tőle (egy darabig). Ha azonban egy akaraterő vagy érzelem varázslat hatóterében van, akkor az, hat rá.
Varázslat elmondásának ideje a nehézség függvényében
(fk: folyamatos koncentráció)
Példa a nyersmágia alkalmazására:
Vegyünk egy egyszerű nyersmágiát. Varázslónk kikerekedett szemekkel mered maga elé. A brutálisan kinéző ork csürhe már levágta a harcost, és épp most szeretnék meglékelni az utolsó védvonalként működő pap fejét. Ez szerencsére eltart egy ideig. Varázslónknak hirtelen semmi hasznos előre gyártott varázslat nem jut eszébe. Ezért saját teremtő képzeletét hívja elő. Előretartja hát kezét, és kifacsarva magából utolsó tartalékait is, elkezd erősen koncentrálni. Maga elé képzeli, ahogy egy sárkány lehelné le ezeket a gyilkosokat végig az ösvényen. Amire a varázslat végére ér a pap lelke már istene felé igyekszik. Hat gyilkos szempár fúródik az övébe. Szemét lehunyja hát, és egy nagy nyelés után, nekiveselkedik felszabadítani az összegyűlt energiákat.Játéktechnikailag egy 3-as erősségű, a tűz árkánumához tartozó varázslatot szeretne elsütni. Méghozzá úgy, hogy a tenyere legyen a varázslat kezdőpontja. Ez nem kerül semmibe, hiszen a varázsló tenyere 0 távolságra van a varázslótól. Lehetne akár 10 méterre is tőle az ÉTÉ-je miatt, akkor sem lenne nehezebb. De a bestiák már nagyon közel vannak.
Az ösvényen nagyjából 10 méteres távon belül található a csürhe. A sárkány leheletéhez a kúp hasonlít leginkább, ez elég nagy területet beborít ahhoz, hogy elhamvadjanak az orkok. A varázslat kiterjedése tehát 10 méter, és kúp alakban terjed ez a varázslathoz +2 nehézséget ad, ráadásul megnöveli a varázsalt elmondásának idejét: -1 a kezdeményezésből.
Továbbá nem szeretné fenntartani a lángokat, mivel tudja, hogy a tűz árkánumának specialitása, hogy az éghető anyagok meggyulladnak, és még egy körig égnek oltás mellett is. Ezek a lángok eloltásukig 1D6 sebzést okoznak körönként. Ez szintén nem növeli a varázslat nehézségét.
Összesen tehát a varázslat nehézsége 5-ös vagyis 5 sikert kell dobnia a tűz árkánum képzettségével, hogy létrejöjjön a varázslata. Továbbá rendelkeznie kell 5 VP-tal, amit le kell vonnia. Ám az is szükséges, hogy legyen elég ideje elmondani a varázslatot folyamatos koncentráció mellett. Vagyis miközben varázsol nem szabad, hogy megzavarják. Tehát a varázslat elmondása az 5-ös nehézség miatt még a kezdeményezés sorrendjében sülne el, de a kúp forma miatt a K-ből le kell vonni 1-et. A tűz árkanumhoz akaraterő és érzelem kell. Varázslónknak ezek átlaga 6-os. A tűz árkánuma 5-ös szinten van meg, ami mellesleg igen jó. Tehát varázslónk elég tekintélyes tudással bír a tűz árkánumban. Dob 6 kockával 5-ös célszámra. Egy kocka lett csak hatos, a többi nem haladta meg a célszámot. Ez azt jelenti, hogy a varázslat tökéletesen sikerült.
A lángcsóva, mint a vörös sárkány lehelete söpör végig mintegy tíz méteres távolságig, mindent felgyújtva, ami az útjába kerül. Minden élő (és holt) lény sebződik ebben a körben 3D6-ot ezen a területen, beleértve a haldokló papot is. De neki már úgyis mindegy! Az orkok legtöbbje a földön fetrengve próbálja oltani a lángokat, van, amelyik ordítva próbál rohanni a kín elöl, de nincs hová. Bár a földön hempergők lángjai lohadni kezdenek, ám még mindig fájdalmasak, a rohanóké is csökken valamelyest. A következő körben is nyaldossák testüket a lángok, ezért mind sebződik további 1D6-ot. A fetrengők lángjai lassan kialszanak, ám rohanó társaik felszerelése, szőrzete, ruhája immár természetes tűzzel ég tovább. Hiába, az ész nem az erősségük. Élő fáklyaként ordítva rohannak, míg holtként nem esnek össze. Az életben maradtak is felkászálódnak, majd rettegve – és fájdalomtól nyüszítve – futásnak erednek a szélrózsa minden irányába.
A varázsló felnyitja szemét és a megkönnyebbülés hűs hullámai borítják el testét, forró örömkönnyek, pedig az arcát és ekképp szól:
- Sikerült hát!
De mi történt volna, ha esetleg varázslónk tehetségtelenebb vagy képzetlenebb. Egy 5-ös erősségű varázslat elmondása bizony hősies dolog, és egy tanonc általában meg sem próbálkozik vele. Ha varázslónk nem éri el a szükséges sikereket, varázslata nem jön létre, és a befektetett varázsenergia elszivárog a világmindenségbe. Ám ne adj isten, ha a varázslónak balsikere lenne, akkor a varázslat balul sülne el, és kitudja, mit okozna. Ha megzavarták volna a varázsló koncentrációját a befektetett varázsenergia szintén kárba vész, ám legalább nem történhet balsiker. De egy biztos, a hat ork estére belőle vacsorázott volna.
Mágia fürkészése
Csak nyersmágiát használó képes a mágiát így kifürkészni!
Ha a varázsló egy létező egyszerű varázslatot tanulmányoz, és jártas az adott varázslathoz használt árkánumban, megpróbálhatja a varázslatot megérteni. Ha a varázslathoz használt árkánum képzettség-próbával eléri a varázslat alap nehézségét, megérti azt. Mindez egy másodperc alatt megy végbe.
Ha a varázsló egy összetett varázslatot tanulmányoz, minden olyan árkánummal képzettség-próbát kell tennie, amelyet a varázslat tartalmaz. Ezeknek a próbáknak a nehézsége a varázslat alap nehézsége.
Naponta egyszer próbálhat meg a varázsló kifürkészni egy varázslatot.
Mágiatörés
Ha sikerült egy varázslatot kifürkészni meg is törhetjük azt. Ehhez csak el kell költeni annyi varázspontot amennyi a varázslat alap nehézsége. Kivéve varázstárgyakat, azokat fizikai valójukban kell megtörni.Létező varázslatok módosítása
A varázslatok módosítása varázslatnak minősül, tehát varázspárbajban általában körönként maximum 1-szer lehet végrehajtani. Vagy támadólag vagy védekezőleg.
A rúnamágiát és a különböző varázstárgyak varázslatait nem lehetséges módosítani maradandóan, csak ha a varázsló erre külön energiát nem fordít (hatóidő). Minden más varázslatot viszont maradandóan lehet módosítani minimális energiaráfordítással.
Egy varázslatot akkor érdemes módosítani, ha nem akarjuk, hogy a hatása teljesen megszűnjön, hanem azt szeretnénk, hogy egy kicsit másképp működjön. Először is ki kell fürkésznünk a varázslatot, ha ez megvan, eldöntjük, hogy mit akarunk.
Ha csökkentjük hatását, vagy megváltoztatjuk irányát, stb., akkor árkánumpróbát kell tennünk a varázslat alapnehézsége+1 nehézségre, mivel más varázslatát nehezebb uralni, mint a sajátot. Ha nincs meg a próba, a kontárkodásunk könnyen végzetes lehet. Ekkor egy balszerencsedobást kell tenni, hogy eldöntsük, mi történik. Az így létrejött varázslat csak 1 varázspontba kerül.
Ha növeljük valamely összetevőjének erejét, vagy kicserélünk, hozzáfűzünk egy árkánumot, már meg kell dobnunk az árkánumpróbát, mintha egy új varázslatot alkottunk volna. Ám csak a különbözetet kell kifizetni varázspontban, nem pedig az egész varázslatot. Saját varázslatok esetén az árkánumpróba csak akkor szükséges, ha növeljük a már meglévő varázslatunk, ekkor is az össznehézségre kell dobni.
A módosított varázslat tulajdonosa innentől a módosító személy lesz (lásd szimpatikus kapcsolatok).
Kötődések kihasználása
Kötődésről akkor beszélhetünk két dolog között, ha az egyik része volt a másiknak egy ideig. Pl. valakinek egy darab a körméből, hajából, véréből vagy egy kődarab egy hegyből. A kő része volt a hegynek, a haj a lénynek, stb. A kötődéseknek akkor van szerepük, ha a varázsló nagyobb távolságba szeretne varázsolni, azaz távolba szeretne hatni. Ha a varázslónál van a varázslat elmondásakor egy bizonyos dologhoz kötődő rész (tárgy), akkor a dolog és a varázsló közötti távolságból adódó plusz nehézség csökken 1-gyel. Ráadásul a varázsló mindig érzi a dolog irányát. A terület, amelyre a kötődést használni lehet, a rész származási helyétől 10 m sugarú gömb.
A kötődés a különválasztás miatt 1 év alatt megszűnik. A varázslatok minden esetben kötődnek létrehozójukhoz, vagy a módosítójukhoz.
Összetett varázslatok
Létre lehet hozni olyan varázslatokat is, amelyek nem csak egy árkánumot használnak, vagy ugyanazt az árkánumot használják, de más hatású varázslatok. Pl. szeretnénk egy olyan varázslatot, amely egyszerre sebez egy adott területen tűzzel és villámmal. Vagy csak azt szeretnénk, hogy a testünkben a föld árkánum segítségével 2 féle hatás is érvényesüljön egyszerre.
Egy összetett varázslat létrejöttéhez szükség van mindazon árkánumok ismeretére, amelyek szükségesek a varázslathoz. A varázslónak árkánumpróbát kell tennie minden árkánummal, amit felhasznált a varázslathoz. A próbák nehézsége a varázslat végső nehézsége. A kiterjedés, intelligencia, időtartam, stb. plusz nehézségek minden a varázslatban alkalmazott részre vonatkoznak, ettől lefelé el lehet térni. Pl. a tűznek nem kell addig tartania, mint a villámnak. Tehát a varázslatok erőssége külön-külön érvényes, de mindre érvényes lesz a maximális:
- kezdőtávolság
- időtartam
- kiterjesztés.
- rejtés
- IQ
Példa:
Ha két egyszerű varázslatot használtunk volna egymás után, ami elég illúzióromboló, de mégis:
- 2-es erősségű tűzmágia, 30 méteres gömbbe: +3 nehézség (a varázslat végső nehézsége 5)
- 2-es erősségű levegő mágia (villám), 30 méteres gömbbe: +3 nehézség (a varázslat végső nehézsége 5)
A két varázslat 10 varázspontba került.
Az összetett varázslat:
- (2 es erősségű tűzmágia + 2-es erősségű levegő mágia), 30 méteres gömbbe: +3 nehézség, a varázslat végső nehézsége 7. Az összetett varázslat 7 varázspontba került.
Mi történik, ha ugyanaz az árkánum, de különböző a hatás? Ilyenkor csak azzal az árkánummal kell dobni, amihez a 2 hatás tartozik:
Szeretnénk egy olyan föld varázslatot, amely erőt is ad, és SFÉ-t is.
Lássuk, hogy megy külön külön:
- 2-es erősségű földmágia (hatás: +2 erő -1 gyorsaság) 4 körre: +1 nehézség (a varázslat végső nehézsége 3)
- 1-es erősségű földmágia (hatás: +1 SFÉ -1 gyorsaság) 4 körre: +1 nehézség (a varázslat végső nehézsége 3)
A két varázslat 6 varázspontba került.
Az összetett varázslat:
- 2-es erősségű földmágia, + 1-es erősségű földmágia 4 körre (a varázslat végső nehézsége 4)
Az összetett varázslat 4 varázspontba került.
Varázspárbaj
Ha egy mágiahasználó egy másik mágiahasználóval hadakozik, ÉTÉ-vel megérezheti a másik varázslatait. Hasonlóan, mint a harcban, itt is van kezdeményezés, támadás és védekezés. Egy varázsló azonban 1 körben általában csak 1-szer varázsolhat. Ezzel vagy támad, vagy védekezik, esetleg elmenekül. Ez azt jelenti, ha valaki érzi, hogy varázsolni akarnak rá, védekezhet ellene. Ha ismeri a támadó által használt árkánumot, megpróbálkozhat annak kifürkészésével, így felkészülhet ellene egy mágiatöréssel, vagy módosítással, esetleg egy ellenvarázslattal. Persze sokat számít, hogy milyen hatalmas varázslatokat alkalmaznak. Egy 1 körön belül létrejövő varázslat ellen semmire sem jó egy 1 órás elmondási idejű varázslat.A nyersmágia esetén az egyszerűbb varázslatot semlegesíthetjük egy ugyanolyan erősségű, de ellentétes hatású varázslattal, persze ugyanazon helyen vagy célszemélyen alkalmazva.
Példa:
Ha valakit gyűlöletre buzdítanak, és mi pedig szeretetre, a két érzés kioltja egymást. Ha a varázsló saját magára varázsol, nem számít a természetes ellenállás, hisz saját akaratából és érzelmei által hajtva teszi. Vagy használhatjuk a mágiatörést is. Esetleg, ha eléggé bízunk magunkban, akkor módosíthatjuk is a támadó varázslatot.
A kötött mágiát használók csak a varázslat árkánumával lesznek tisztában az ÉTÉ-t használva, és reménykedjenek, hogy ismernek olyan varázslatot, amellyel védekezhetnek. Jobb esetben már a támadás előtt is rajtuk van a védő varázslat.